Határtalanul! 2025-ben

Nagy örömünkre szolgált, hogy idén is részt vehettünk a Határtalanul kiránduláson. Ebben a tanévben kicsit változtattunk az úticélon; Szlovákia – Felvidék. Négy programokkal- és gyönyörű látnivalókkal teli napot tölthettünk a szomszédos országban. Nem nagyon volt időnk unatkozni. A programunk címének a ’Felvidék gyöngyszemei” címet adtuk, de utólag átgondolva adhattuk volna neki azt a címet is, hogy „Világörökségi helyszínek nyomában Felvidéken”. A programokon kicsit változtatnunk kellett, mert ahogy a mondás is tartja; Ember tervez, …

1. nap: Korán reggel (6.45) elindultunk az iskola elől, ahol érzékeny búcsút vettünk az itthon maradó szülőktől. A határ átlépése előtt még egy rövid mosdó szünetet tartottunk, majd első helyszínünkre, Fülek városába vettük az irányt, ahol meglátogattuk a máig is egyetlen magyar nyelvű gimnáziumot, valamint a kastélyt. A gimnáziumban az igazgató vezetésével nyertünk betekintést az iskola múltjába és jelenébe. Innen az eredeti terv szerint Betlérre vezetett volna az utunk, ahol egy gyönyörű kastélyt néztünk volna meg, de sajnos technikai okok miatt ezen a napon nem volt látogatható. Következő megállónk Dobsina volt, ahol megint meglepetten tapasztaltuk, hogy csak egy hét múlva fognak kinyitni. Így gondoltunk egy nagyot és erre a napra áttettük a programot, így elmentünk a Csorba-tóhoz, ahol egy rövid sétát tettünk, majd a híres tátrai villanyvasúttal visszamentünk Ótátrafüredre, ahol már várt a buszunk. Innen már egyenesen a szállásunkra mentünk, Iglóba, ahol finom vacsorával, tiszta szobákkal és nagy szeretettel vártak bennünket.

2.nap: Késmárkba vezetett az első megállónk, ahol megtakintettük Thököly várát, majd egy rövid sétát követően egy nagyon érdekes épületet, a régi fatemplomot néztük meg, ahol megtudtuk, hogy hiába is keresünk, egy szöveg sem fogunk találni a templomban, mert az építésénél csapolásos technikát használtak. A kis templom után átmentünk a mellette álló új Evangélikus templomba, ahol megkoszorúztuk Thököly Imre sírját. Mivel a Késmárki vár megmászása nem volt kihívás számunkra, gondoltuk, hogy akkor egy komolyabb úticélt tűzünk ki magunk elé; Szepes várát! Már az úton messziről láttuk, hogy ez nagyobb kihívás lesz, de összeszedtük magunkat és nekivágtunk az útnak. Annyira belejöttünk a mászásba, hogy még fent a várban is a magaslatokba törtünk és felmásztunk egész a torony tetejéig. Lefelé menet voltak, akik nem az aszfaltozott úton jöttek vissza a buszhoz, hanem egy rövidebb, de meredekebb kis ösvényen szálltak alá. Lelkesedéstől buzgóan vettük vissza a szállásra az irányt, ahol már simét finom vacsorával vártak.

3.nap: Reggeli után az első utunk Lőcsére vezetett, mely több szempontból is híresnek mondható, de leginkább Mikszáth Kálmán nevéhez köthető. Egy rövid városnéző sétát tettünk, mely keretében megtekintettük a Szt. Jakab templomot és a Városházát is, valamint a főtéren sétálgattunk még. Innen tovább utaztunk, egészen a lengyel határig, Ólublóba, ahol egy finom ebéd elfogyasztása után a nap szenzációja következett; tutajokba szállva egy gyönyörű szakaszon "száguldottunk" a Dunajec folyón, mely konkrétan a határvonalat jelenti Szlovákia és Lengyelország között. Sodródás közben érdekes történeteket hallhattunk a különleges természeti adottságokról.

4.nap: A szállást elhagyva még mindig nem egyből haza vettük az irányt, hanem elmentünk Árva várához, ahol meghódítottuk a sziklákra épített komplexumot. Nem akartunk gyorsan szabadulni Szlovákia látnivalóitől, ezért útközben még egy kis kitérőt tettünk és megálltunk az egyik méltán híres bányavárosban, Selmecbányán. Rövid séta és egy frissítő fagylalt elfogyasztása után meg sem álltunk hazáig!

Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy nagyon örülünk, a lehetőségnek, hogy iskolánk tanulói is részt vehetnek immár évről évre a Határtalanul programon. Reméljük, hogy jövőre is élményekkel gazdagon és csupa kellemes emlékkel írhatjuk majd a beszámolót!

Kocsisné Matusek Diána tanárnő